Advertisements

A magyar kormány fellép a vallási kisebbségek ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése ellenére

28 04 2014
Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház

Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány, amely megint kétharmados parlamenti többséggel büszkélkedhet miután megkapta a szavazatok 44%-át, újra vallásszabadságot korlátozó lépéseket tett csupán néhány héttel az Emberi Jogok Európai Bírósága azon döntését követően, miszerint a magyarországi egyháztörvény nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének. A 2011-ben életbe lépett magyarországi egyházügyi törvény a legtöbb vallási közösséget megfosztotta jogi státuszától és kikötötte, hogy a jövőben az egyházi státuszt csak a Parlament adományozhatja, 2/3-os többséggel. 2013. áprilisában az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a törvény sérti a vallásszabadsághoz való jogot.

A Bíróság döntése ellenéreaz Emberi Erőforrások Minisztériumát vezetőBalog Zoltán nemrégiben hivatalos határozatot adott ki egy az egyházügyi törvény által státuszától megfosztott egyházzal kapcsolatban (Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház) azt jogi elismerésre alkalmatlannak nyilvánítva. Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház a XX. század elejétől működik Magyarországon és a Missouri Állam-beli St. Louis-ban székelő United Pentecostal Church International tagja. A döntést alátámasztandó Balog miniszter úr egy meg nem nevezett, a kormány által felkért vallási szakértő írásos véleményére hivatkozott, amely szerint a magyar egyház kapcsolata a United Pentecostal International-nel nem felel meg a követelményeknek. A magyar Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház, amely korábban keresetet nyújtott be azt megelőzendő, hogy a kormány felszámolja a tulajdonát, fellebbezést nyújt be a miniszter legutóbbi határozata ellen.

Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház az Egyesült Államokbeli Texas Lutheran University-n vallást oktató Dr. David Baert kérte fel arra, hogy válaszoljon a név nélkül véleményt alkotó kormányszakértő véleményére. Dr. Baer állásfoglalása itt olvasható.

 

TLU2014. április 14.

Mindenkinek, akit illet:

Az alábbiakat az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház (a továbbiakban IGY) kérésére írom, hogy kifejtsem szakvéleményemet arról, hogy az IGY teljesíti-e az egyházakra vonatkozó, a 2011 évi CCVI. törvényben támasztott követelményeket.

1. Szakmai:

Jelenleg egyetemi docens vagyok a Texas Lutheran University teológia és filozófia tanszékén. Teológiából Ph.D fokozatot a University of Notre Dame-n (USA) szereztem 1999-ben vallásszociológia és vallástörténet mellékszakokkal. Teológiából MA-t a University of Notre Dame-n szereztem 1995-ben; Masters fokozatot teológiából az Emory Universityn (USA) 1992-ben, BA-t az Oberlin College-n (USA) 1990-ben.

1996-ban elnyertem egy Fulbright ösztöndíjat magyarországi kutatásokra, 2007-ben ugyancsak Fulbright ösztöndíjasként a Károli Gáspár Református Egyetemen tanítottam.  2003 és 2009 között a Religion in Eastern Europe című folyóirat szerkesztő bizottsági tagja voltam. Jelenleg a Forum Religionsfreiheit Europa végrehajtó bizottságának tagja és a Central-European Religious Freedom Institute tanácsadója vagyok. A magyarországi vallási helyzettel kapcsolatos tudományos cikkeket publikálok angol és magyar nyelven 1986 óta. 2006-ban monográfiám jelent meg The Struggle of Hungarian Lutherans under Communism címmel (Texas A&M University Press).  2013-ban az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott IREX ösztöndíjat kaptam, hogy elősegítsem a magyar vallási közösségekkel foglalkozó kutatásokat. Kutatásom kiterjedt az IGY helyszíni tanulmányozására is. E munka keretében figyelemmel kísértem az istentiszteleteket, interjúkat készítettem az egyház tagjaival, megismerkedtem az IGY történetével, a rá vonatkozó és belső szabályozásokkal,  kapcsolatba léptem az IGY amerikai testvéregyházával, a United Pentecostal Church International-lel (a továbbiakban UPCI).

2. Hivatásos, jelentős magyarországi kutatási háttérrel rendelkező vallástudósként nem értek egyet azzal a szakértői véleménnyel, amely az emberi erőforrások minisztere megbízásából az IGY egyházként való regisztrálásra benyújtott kérelmének elbírálásával kapcsolatban készült.

Különösen szeretném kifejezésre juttatni ellenvéleményemet a szakértőnek azzal a véleményével szemben, amely a 2011. évi CCVI. törvény 14/A § (1) a)-tól c) pont alapján az egyházak bejegyzésére vonatkozó követelményekkel kapcsolatban olvasható. Úgy vélem, hogy ha a szakértő állásfoglalásában az IGY regisztrálás iránti kérelmében foglalt minden dokumentumra hivatkozott volna, ha interjúkat készített volna az IGY és a UPCI tagjaival, ahogyan én tettem, és ha a szociológiai kutatás elfogadott módszertani normáit követte volna, nem juthatott volna arra a következtetésre, amelyre jutott.

2.1. Szakmai megítélésem szerint az IGY vitathatatlanul a UPCI tagegyháza.

Az emberi erőforrások minisztere által megbízott szakértő ezt vitatja. Elismeri, hogy az IGY és a UPCI hosszú ideje szorosan együttműködik, elismeri, hogy az IGY és a UPCI közösen vásárolt imaházakkal rendelkezik Magyarországon, elismeri, hogy az IGY alapszabálya kifejezetten rögzíti a UPCI-jal való szoros kapcsolatot, és  elismeri, hogy a UPCI fotókat közölt a facebookon Horváth Sándor IGY-elnök temetéséről. A szakértő azonban ennek ellenére arra a következtetésre jut, hogy ez a kapcsolat mindössze „együttműködés”, és nem felel meg a tagegyházzal szemben támasztott követelményeknek.

A kormány szakértője által alkalmazott módszertan, amellyel ehhez az értékeléshez eljutott, sajnálatos módon alapvetően hibás. A szakértő módszere ellentmond az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ODIHR A vallást vagy hitet érintő törvénykezés vizsgálatáról szóló irányelvének (Guidelines for Review of Legislation Pertaining to Religion or Belief) (amelyet a Velencei Bizottság fogadott el 59. közgyűlésén, Velencében, 2004. június 18-19-én). Ezen irányelv értelmében az állam „kötelessége, hogy semleges és pártatlan legyen”. Ez egyebek mellett „kizárja, hogy az állam értékelje vallásos hitek, vagy azok kifejezési módjai legitimitását”. Mi több, „A semlegességre vonatkozó követelmény általánosságban azt jelenti, hogy megengedhetetlen a regisztrálásra vonatkozó kérelmet illetően olyan követelmény, hogy – a formális vizsgálattal ellentétben – tartalmi vizsgálatnak vessék alá egy vallási szervezet szabályait, vagy jellegét”. (EBESZ ODIHR irányelvek, 11. old.). Az állam kötelezettségét, hogy pártatlan és semleges álláspontot kövessen a különböző vallásokkal szemben, a Velencei Bizottság hangsúlyozta a 2011. évi CCVI. törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásának 38., 61., és 72. pontjában, (amelyet 2012. március 16-17-én fogadott el), majd újfent aláhúzta a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról kiadott jelentésében (34. pont) (amelyet 2013. június 14-15-én fogadott el). Az állam semlegességének fontosságát kiemelte az Emberi Jogok Európai Bírósága is a Magyar keresztény Mennonita Egyház és Társai kontra Magyarország ügyben hozott döntésében, a 76. pontban. Továbbá, a 2011. évi CCVI. törvény preambuluma megerősíti az állam világnézetekkel szembeni semlegességét.

Az állam semlegességére vonatkozó követelményt szem előtt tartva a kormány szakértőjének feladata nem az volt, hogy az IGY és az UPCI közötti kapcsolat minőségét értékelje, hanem hogy feltárja ennek a kapcsolatnak a természetét a két egyház vallási önértelmezésének fényében. Ennek az önértelmezésnek az értékeléséhez a szakértőnek rendelkezésére állt két közjegyző által hitelesített nyilatkozat a UPCI egyetemes szuperintendensétől (Hazelwood, USA), amelyben kifejezetten megerősíti, hogy az IGY a UPCI tagja. Ha a szakértő beszélt volna az IGY vezetésével, vagy kommunikált volna a UPCI amerikai vetetésével, könnyen ellenőrizhette volna ezt. A szakértő elismeri, hogy a két egyház együttműködésének hosszú a története, de azt állítja, hogy ez nem minősíti ezeket tagegyházaknak. Ezzel az állítással a szakértő elutasítja az IGY és a UPCI vallási önmeghatározását, és a két egyház közötti kapcsolatra saját tartalmi értékelését alkalmazza.

A szakértő nem részletezi, hogy milyen tudományos módszertan alapján helyettesíti a UPCI önmeghatározását saját magánjellegű definíciójával. Mi több, a szakértő még csak a „tagegyház” meghatározását sem közli. Ehelyett a „tagegyház” közelebbről meg nem határozott, elfogult, tartalmi koncepcióját alkalmazza ahhoz, hogy elvesse az érintett vallási közösségek önmeghatározását. Ez a részrehajló tartalmi értékelés összeegyeztethetetlen a tudományos objektivitás elvével. Továbbá nem egyeztethető össze az állam vallásos világnézetekkel kapcsolatos semlegességének követelményével sem. Ezen okok miatt a kormány által megbízott szakértő állásfoglalását el kell utasítani.

Az egyház természetének meghatározása lényegében teológiai kérdés. A keresztény hagyományon belül, azon a hagyományon belül, amelyhez az IGY és a UPCI tartozik, az egyházat általában a teológia azon területével határozzák meg, amely ekkléziológia néven ismert. A különféle keresztény egyházak ekkléziológiai tanításai különbözőek. A római katolikus egyházban például az egyháztant mono-episzkopális ekkléziológiának szokás nevezni. E tan szerint a püspökök Krisztus apostolainak látható és történelmi örököseiként állnak a helyi egyházak élén, és lelki közösségben vannak egymással és Róma püspökével az egyház katolikussá formálásában. Ettől eltérően az evangélikus ekkléziológia elutasítja a látható történelmi örökösödés (successio apostolica) eszméjét. Az evangélikus teológia úgy tartja, hogy az egyház alapja kizárólag Isten Igéje, amely a helyi gyülekezetekben válik láthatóvá, és ezek egysége az igaz tanítás és a szentségek megfelelő adminisztrálásának erényében jelenik meg. Ezek az eltérő ekkléziológiai tanítások azt jelentik, hogy e két vallási közösségben eltérő a „tagegyház” meghatározása. A Lutheránus Világszövetséghez tartozó evangélikus egyházak abban hisznek, hogy „teljes lelki kapcsolatban” vannak egymással annak ellenére, hogy nem osztják a püspöki történelmi utódlást, és hogy közösségeik formái eltérőek. A római katolikus egyház nem fogadja el a „teljes lelki közösség” e meghatározását. A római katolikus önértékelés szerint az egyház egysége megköveteli a püspöki utódlást, és kizárja a közösségek bizonyos formáit. Ezért annak a megállapításához, hogy két evangélikus egyház tagegyház-e, más kritériumokat kell alkalmazni, mint annak a megállapításához, hogy két római katolikus egyház közös tagsággal rendelkezik-e.

A UPCI honlapja szerint az egyház ekkléziológiai struktúrája gyülekezeti és presbiteriánus (http://www.upci.org/about-us/about-us). Ezt az ekkléziológiai önértelmezést David K. Bernard, a UPCI egyetemes szuperintendense személyesen, levélváltás formájában megerősítette és kifejtette nekem. Amint Bernard úr elmagyarázta, a helyi egyházak a gyülekezeti struktúra szerint szerveződnek, helyi közgyűlésekkel és választott lelkipásztorral. Ezek a helyi gyülekezetek országos szinten egy módosított presbiteri elv szerint szerveződnek egységbe, ami azt jelenti, hogy a helyi gyülekezetek miniszteriális küldöttei összegyűlnek, és szavazással döntenek különféle kérdésekben, valamint irányelvekben. Az országos egyházak a UPCI Világtanácsának tagjai. Ennek a Tanácsnak a tagja az IGY is. A UPCI minden tagegyháza elfogadja „A Nemzetközi Hitvallást” és követi „A Világtanács Irányelveit”. A UPCI teológiai önértelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a UPCI Világtanácsához tartozó minden tag ugyanahhoz az egyházhoz tartozik.

Az IGY és a UPCI kapcsolata 1981-ben kezdődött, amikor Ungvári Sándor, az IGY akkori elnöke találkozott Szabolcsi Györggyel. Az utóbbi az Egyesült Államokban élő magyar emigráns volt, akinek a családja 1956-ban menekült el az országból. Szabolcsi egy magyarországi látogatás során 1981-ben részt vett Tatabányán egy illegális istentiszteleten, amelyet Ungvári Sándor vezetett. A két férfi felismerte egymásban a közös pünkösdi szellemiséget. Később Szabolcsi évente visszatért Magyarországra, erősítette és elmélyítette az IGY és a UPCI közötti kapcsolatot. Szabolcsit 1989-ben Bécsbe helyezték a UPCI misszionáriusaként. 1990-ben Magyarországra költözött a családjával, és ott élt a következő tíz évben. Ezek alatt az évek alatt Szabolcsi az IGY vezetésével azon dolgozott, hogy az IGY szervezeti struktúráját összhangba hozzák a UPCI struktúrájával. Az IGY egyebek között elfogadta a UPCI „A Nemzetközi Hitvallását”, és felvette azokat szabályzatába.

Szabolcsi György magyar állampolgár, magyar útlevéllel, és egyben az IGY tagja.

Jelenleg a UPCI Világtanácsában Magyarország és Európa küldötteként foglal helyet, amint azt a UPCI Világtanácsának a malajziai Kuala Lumpurban 2000. november 8-10-én tartott ülésén készült jegyzőkönyv rögzíti. Az IGY és a UPCI közötti kapcsolat egyértelműen nem azért jött létre, hogy ezzel az IGY megfeleljen a 2011. évi CCVI. törvényben megfogalmazott feltételeknek. Valójában a kapcsolat 30 évvel korábban jött létre, mint a 2011. évi CCVI. törvény. Az IGY magáénak tekinti a UPCI „Nemzetközi Hitvallását”, és képviselője helyet foglal a UPCI Világtanácsában. Az IGY és a UPCI saját teológiai önértelmezésük szerint tagegyházak. Objektív és semleges vallástudósként nem kérdőjelezhetem meg ezt a vallási önértelmezést. Ezért az a következtetésem, hogy az IGY megfelel az elismerés követelményeinek, amelyeket a 2011. évi CCVI. törvény a 14/A § (1) a)-tól c)-i terjedő pontjaiban rögzít.

2.2. Szakmai véleményem szerint az IGY százéves történelemmel rendelkező egyház.

A kormány megbízott szakértője vitatja ezt, és azzal érvel, hogy mivel a UPCI 1945-ben alakult, nem képviselhet százéves szervezeti történetet. („A nemzetközi szervezet 100 éves múltjának igazolása is nehézségekbe ütközik”). Ebben a kérdésben a probléma abból ered, hogy a megbízott szakértő nem tanulmányozta figyelmesen a 2011. évi CCVI. törvény szövegét. A 2011. évi CCVI. törvény nem köti ki, hogy a nemzetközi szervezetnek 100 évesnek kell lennie. A törvény a 14. § ca) azt köti ki, hogy az elismerésért folyamodó vallási közösségnek 100 éves nemzetközi múlttal kell rendelkeznie, majd a 14/A (1) a)-tól c)-ig terjedő pontjai felsorolják, hogy a nemzetközi egyházakban való tagság különféle típusai elegendőek a 100 éves múlt demonstrálásához.  A rendelkezés nem azt mondja, hogy a nemzetközi egyházi szervezetnek kell 100 évesnek lenni. A törvény sokkal inkább a nemzetközi egyházi szervezetben való tagságot tekinti a 100 éves nemzetközi múlt bizonyítékának.

Valójában csak nagyon kevés protestáns egyházi szervezet tekint vissza 100 éves múltra. Sok szervezetet a második világháború után hoztak létre az ökumenikus mozgalom talaján. A Lutheránus Világszövetséget, amelynek tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház, például 1947-ben hozták létre. Ebből senkinek sem szabad arra következtetni, hogy az evangélikus egyház története 1947-ben kezdődött. Éppen ellenkezőleg: az evangélikusok története majdnem 500 évre nyúlik vissza, a protestáns reformáció kezdetéig. Hogy egy másik példát is hozzunk: a Református Egyházak Világközösségét, amely tagjai közé sorolja a Magyarországi Református Egyházat is, csak 2010-ben alapították meg. Ebből a tényből senki nem következtethet arra, hogy a református egyház története még nincs húsz éves. A Református Egyházak Világközössége sokkal inkább sokéves ökumenikus munka eredménye, amelyet a világ református egyházainak körében végeztek, amely egyházak közös múltja Kálvin Jánosig nyúlik vissza. Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi egyházi szervezetek nem a semmiből jönnek létre, hanem közös történelem alapján. Éppen ezért az ilyen szervezetekben fennálló tagságban annak bizonyítékát kell látni, hogy egy egyház hosszú közös történelemben osztozik a világ más részein lévő egyházakkal.

A protestáns egyházak gyakran még országos szinten sem rendelkeznek olyan szervezeti struktúrával, amely százéves lenne. Az Evangelische Kirche in Deutschland például 1948-ban alakult meg, de ez aligha jelenti azt, hogy a protestantizmus Németországban kevesebb, mint 100 éves lenne. Az Evangelical-Lutheran Church in America 1988-ban, a Presbyterian Church, USA 1983-ban és az United Methodist Church 1968-ban jött létre. Ezek egyike sem új vallási mozgalom volt megalakulásakor, hanem minden ilyen egyház még korábbra visszanyúló múlttal bíró egyházak egyesülésével keletkezett.

A UPCI-t, amelynek az IGY tagja, 1945-ban alapították meg. A UPCI szervezeti struktúrája ezért régebbi, mint az előző bekezdésben említett egyházak bármelyikéé. A UPCI honlapja szerint az egyház két korábbi pünkösdi egyház egyesüléséből jött létre, amelyek maguk a Kansas állambeli Topekában 1901-ben elindult pünkösdi mozgalomból nőttek ki. (http://www.upci.org/about-us). A UPCI éppen ezért egy olyan keresztény pünkösdi mozgalom tagja, amely több mint 100 éves.

Ami az elismerés 2011. évi CCVI. törvényben rögzített feltételeit illeti, úgy tűnik, az IGY semmivel sem kevésbé tesz eleget az elismerés követelményeinek, mint a Magyar Pünkösdi Egyház, amely jelenleg is bevett egyház. Lényegében mindkét egyház ugyanabban a múltban osztozik, amely Magyarországon 1926 körül kezdődött egy pünkösdi mozgalommal, és amely olyan amerikai magyar emigránsok jelentős befolyása alatt állt, akik hazatértek Magyarországra evangelizálni. A 2011-es népszámlálás adatai szerint úgy tűnik, mindkét egyház tagsága kevesebb, mint a teljes lakosság 0,1 százaléka. Ugyanakkor az IGY bizonyíthatóan egy nemzetközi pünkösdi egyház tagja. Ezért teljesíti a vonatkozó törvény 14/A § (1) a)-c) pontjaiban rögzített követelményeket.

Vallástudósként alkotott szakmai véleményem szerint az IGY eleget tesz a feltételeknek, hogy a 2011. évi CCVI. törvény 14. § a)-tól f)-ig terjedő pontjai értelmében elismerjék bevett egyházként.

Tisztelettel:

H. David Baer
Associate Professor of Theology and Philosophy
Texas Lutheran University

Advertisements




Hungarian Government Moves Against Religious Minorities, In Disregard of Ruling by European Court of Human Rights

28 04 2014
Parishioners of Church of God United Pentecostal Church during prayer

Parishioners of Church of God United Pentecostal Church during prayer

Enjoying a 2/3 majority in Parliament after being freshly reelected by 44% of the popular vote, the government of Prime Minister Viktor Orbán took new steps to restrict religious freedom just weeks after the European Court of Human Rights ruled Hungary’s law on religion was in breach of the European Convention of Human Rights.  Enacted in 2011, Hungary’s religion law stripped most religious communities in the country of legal status, and stipulated that future church status could only be bestowed by Parliament with a 2/3 majority vote.  In April 2013 the European Court found that the law violated the right of religious freedom.

In disregard of the Court’s decision, Hungarian Minister of Human Resources, Zoltán Balog, recently issued an official decision ruling one of the churches deregistered by the religion law, Church of God United Pentecostal Church (Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház), unsuitable for recognition as an incorporated church.  Church of God United Pentecostal has been operating in Hungary since the early twentieth century and is affiliated with United Pentecostal Church International, headquartered in St. Louis, Missouri.  In support of his decision, Minister Balog referred to an unnamed government appointed expert on religion, who declared in a written opinion that the Hungarian church’s relationship with United Pentecostal International was invalid.  Church of God United Pentecostal Church in Hungary, which previously filed a lawsuit to prevent the government from liquidating its property, is appealing the Minister’s most recent decision.

Church of God United Pentecostal requested Dr. David Baer, a professor of religion at Texas Lutheran University, to write an opinion contesting that of the anonymous government expert.  Dr. Baer’s opinion is published below.

 

TLU14 April 2014

TO WHOM IT MAY CONCERN:

 

I write this letter per the request of Assembly of God United Pentecostal Church (Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház) (hereinafter IGY) to express my professional opinion on the question of whether IGY satisfies the conditions for recognition as an incorporated church set forth in Act CCVI of 2011.

 

1. My professional credentials are as follows. 

Currently I hold a position as Associate Professor of Theology and Philosophy at Texas Lutheran University, USA.  I received a Ph.D. in Theology from the University of Notre Dame, USA in 1999 with subsidiary concentrations in the sociology of religion and the history of theology.  I received an MA in Theology from the University of Notre Dame, USA in 1995; a Masters of Theological Studies from Emory University, USA in 1992; and a BA from Oberlin College, USA in 1990.

In 1996, I received a Fulbright Fellowship to conduct research in Hungary.  In 2007, I received a Fulbright Fellowship to teach at Károli Gáspár University of the Reformed Church.  Between 2003 and 2009 I served on the editorial board of the journal Religion in Eastern Europe.  Currently I serve on the executive board of Forum Religionsfreiheit Europa and in an advisory capacity to the Central-European Religious Freedom Institute.  I have been publishing scholarly articles on topics related to religion in Hungary, in both English and Hungarian, since 1998.  In 2006, I published a monograph, The Strugle of Hungarian Lutherans under Communism (Texas A&M University Press).  In 2013 I received an Individual Advanced Research Opportunities Grant funded by the US Department of State to support research on religious communities in Hungary.  As part of my research I engaged in field studies of IGY.  This field work included observing worship services, interviewing church members, familiarizing myself with IGY’s history and bylaws, and establishing direct communication with IGY’s affiliate in the United States, United Pentecostal Church International (hereinafter UPCI).

2. As a professional scholar of religion with an extensive research background in Hungary, I disagree with the opinion of the expert appointed by the Minister of Human Resources to evaluate the application for registration as an incorporated church submitted by IGY. 

Specifically, I would like to express my disagreement with the expert’s opinion concerning IGY in relation to the conditions for recognition set forth in Act CCVI of 2011 14/A § (1) points a) through c).  I believe that had the expert referred in his/her opinion to all of the documents enclosed with IGY’s application for registration, had s/he interviewed members of IGY and UPCI as I have done, and had s/he adhered to accepted methodological standards for sociological research, s/he would have been unable to arrive at the conclusion s/he did.

2.1. In my professional judgment, IGY is indisputably a member church of UPCI.

The expert appointed by the Minister of Human Resources disputes this.  S/he acknowledges IGY has a history of close collaboration with UPCI; s/he acknowledges that UPCI and IGY have jointly purchased worship houses in Hungary; s/he acknowledges that IGY’s bylaws explicitly refer to an active connection with UPCI; and s/he acknowledges that UPCI posted photos on Facebook of the funeral of IGY President Sándor Horváth.  The expert nevertheless concludes that this close relationship amounts only to “cooperation,” and does not meet the standard needed to qualify as a member church.

Unfortunately, the methodology employed by the government expert to arrive at this evaluation is fundamentally flawed.  The expert’s methodology is in contradiction of OSCE/ODIHR Guidelines for Review of Legislation Pertaining to Religion or Belief (adopted by the Venice Commission at its 59th Plenary Session, (Venice, 18-19 June 2004)).  According to those guidelines, the state has “a duty to remain neutral and impartial.”  Among other things, this “excludes assessment by the State of the legitimacy of religious beliefs or the ways in which those beliefs are expressed.” Furthermore, “In general, the neutrality requirement means that registration requirements that call for substantive as opposed to formal review of the statue or character of a religious organization are impermissible.” (OSCE/ODHR Guidelines, page 11).  The state’s obligation to adopt an impartial and neutral stance toward different religions was emphasized by the Venice Commission in its Opinion on Act CCVI of 2011 (adopted 16-17 March 2012), pars. 38, 61, 72, and again in its Report on the Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary (adopted 14-15 June 2013), par. 34.  The importance of state neutrality was also reiterated by the European Court of Human Rights in its decision, MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ AND OTHERS v. HUNGARY, par. 76.  Further, the preamble to Act CCVI of 2011 affirms the principle of state neutrality toward worldviews.

In keeping with the requirement of state neutrality, the task of the government expert was not to evaluate the quality of the relationship between IGY and UPCI, but to ascertain the nature of that relationship according to the religious self-understanding of the two churches.  To assess that self-understanding the expert had at his disposal two signed and notarized statements from the General Superintendent of UPCI in Hazelwood, MO, USA stating explicitly that IGY is a member church of UPCI.  Had the expert chosen to interview the leadership of IGY or communicate with the leadership of UPCI in the United States, s/he could have easily verified this.  However, the expert, while acknowledging that these two churches have a long history of collaboration, asserts that this does qualify them as member churches.  In asserting this, the expert rejects the religious self-definition of IGY and UPCI, and applies his/her own substantive evaluation of the relationship between the two churches.

The expert does not explain the scientific methodology s/he uses to substitute UPCI’s self-definition with his/her private definition.  Indeed, the expert does not even offer a definition of “member church.”  Instead, the expert employs an unspecified and value-laded substantive conception of “member church” to dismiss the self-definition of the religious communities in question.  This kind of biased substantive evaluation cannot be reconciled with the principle of scientific objectivity.  Nor can it be reconciled with the principle of state neutrality toward religious worldviews.  For these reasons, the opinion of the government appointed expert must be rejected.

Defining the nature of the church is essentially a theological question.  Within the Christian tradition, a tradition to which IGY and UPCI belong, the church is usually defined by a branch of theology known as ecclesiology.  Different Christian churches have different ecclesiological teachings.  For example, the Roman Catholic Church has what is sometimes called a mono-episcopal ecclesiology.  According to this teaching, the bishops stand in visible and historic succession with Christ’s apostles at the head of local churches, which are in communion with each other and with the bishop of Rome to form the church catholic.  By contrast, Lutheran ecclesiology rejects the idea of visible historic succession.  Lutheran ecclesiology holds that the church is constituted solely by the Word of God and made visible in local congregations, whose unity is discernable by virtue of true teaching and proper administration of the sacraments.  These different ecclesiological teachings mean that the criteria for defining “member church” within these two religious communities are different.  Lutheran churches which belong to the Lutheran World Federation believe they exist in “full communion” with each other, even though they do not share episcopal succession and even though their forms of polity are different.  The Roman Catholic Church does not accept this definition of full communion.  According to Roman Catholic self-understanding, the unity of the church requires episcopal succession and excludes certain forms of polity.  Therefore, to assess whether two Lutheran churches are member churches one must employ different criteria than those employed when assessing whether two Roman Catholic churches share a common membership.

According to its webpage, UPCI has a congregational and presbyterian ecclesiological structure (http://www.upci.org/about-us/about-us).  This ecclesiological self-understanding was both confirmed and explained to me by David K. Bernard, General Superintendent of UPCI in personal correspondence.  As Mr. Bernard explained it, local churches are organized according to a congregational structure, with local assemblies and an elected pastor.  Those local congregations are joined at a national level according to a modified presbyterian principle, which means that ministerial delegates from local congregations meet to vote on decisions and policies.  The national churches, in turn, are members of the Global Council of UPCI, of which IGY is a member.  All member churches of UPCI accept the “International Articles of Faith” and follow the “Global Council Policies.”  According to UPCI’s theological self-understanding, this means all members of the Global Council of UPCI belong to the same church.

The story of IGY’s relationship with UPCI begins in 1981, with a meeting between Sándor Ungvári, at that time President of IGY, and György Szabolcs.  György Szabolcs is a Hungarian émigré, residing in the United States, whose family fled Hungary in 1956.  During a visit to Hungary in 1981, Szabolcs attended an underground worship service in Tatabánya led by Sándor Ungvári.  The two men recognized in each other a common Pentecostal spirit.  Afterwards, Szabolcs returned to Hungary on a yearly basis, strengthening and deepening the relationship between IGY and UPCI.  In 1989 Szabolcs was stationed in Vienna as a missionary of UPCI.  In 1990 he moved to Hungary with his family, where they lived for the next ten years.  During these years Szabolcs worked with the leadership of IGY to bring its organizational structure into line with that of UPCI.  Among other things, IGY adopted UPCI’s “International Articles of Faith” and incorporated them into its bylaws.

György Szabolcs is a Hungarian citizen who carries a Hungarian passport.  He is also a member of IGY.  Today he sits on the Global Council of UPCI as a delegate from Hungary and Europe, something indicated in the official minutes of a meeting held by UPCI’s Global Council in Kuala Lumpur, Malaysia on 8-10 November 2000.  The relationship between IGY and UPCI is clearly not manufactured to satisfy the conditions set down in Act CCVI of 2011; indeed the relationship precedes Act CCVI of 2011 by 30 years.  IGY shares with UPCI the same “International Articles of Faith” and has a representative on UPCI’s Global Council.  According to their own theological self-definition, IGY and UPCI are member churches.  As an objective and neutral scholar of religion, I cannot call this religious self-understanding into question.  Therefore, I conclude that IGY satisfies the conditions for registration laid down in Act CCVI of 2011 14/A § (1) points a) through c).

2.2. In my professional opinion, IGY is a church with a 100 year history.

The government expert disputes this, noting that because UPCI was established in 1945, it cannot demonstrate a 100 year organizational history (“A nemzetközi szervezet 100 éves múltjának igazolása is nehézségekbe ütközik”).  In this instance the problem arises from the fact that the appointed expert has not attended carefully to the text of the law.  Act CCVI of 2011 does not stipulate that the international organization must be 100 years old.  The law stipulates at 14 § ca) that a religious community applying for recognition must have a 100 year international history, and then stipulates at 14/A § (1) points a) through c) that various types of international church membership are sufficient to demonstrate a 100 year history.  The stipulation is not that the international church organization itself must be 100 years old.  Rather membership in an international church organization is taken as evidence of a 100 year international history.

In point of fact, very few international Protestant church organizations are 100 years old.  Many of them were established after WWII as an outgrowth of the ecumenical movement.  For example, the Lutheran World Federation, an international organization of which the Lutheran Church in Hungary is a member, was established in 1947.  No one should infer from this that the history of the Lutheran Church begins in 1947.  Much to the contrary, Lutheran history extends back almost 500 years to the start of the Protestant Reformation.  Again, to use another example, the World Communion of Reformed Churches, which lists the Reformed Church in Hungary as a member, was established only in 2010.  From this fact one cannot rightly infer that the history of the Reformed Church is less than twenty year old.  Rather, the World Communion of Reformed Churches is the result of years of ecumenical work among Reformed churches around the world, whose common history extends back to John Calvin.  In general, international church organizations are not established ex nihil, but are preceded by a common history.  Therefore, membership in such organizations should be taken as evidence that a church shares an older and common history with churches in other parts of the world

Evan at the national level, Protestant churches frequently do not have an organization structure that is 100 years old.  The Evangelische Kirche in Deutschland, for example, was established in 1948, but this hardly means Protestantism in Germany is less than 100 years.  The Evangelical-Lutheran Church in America was established in 1988; the Presbyterian Church, USA was established in 1983; the United Methodist Church was established in 1968.  None of these were new religious movements at the time of their establishment.  Rather, each church was formed through the merger of earlier churches, which themselves had histories extending back to yet earlier churches.

UPCI, the church of which IGY is a member, was established in 1945.  UPCI’s organizational structure is therefore older than any of the churches mentioned in the preceding paragraph.  According to UPCI’s webpage, the church was established through the merger of two earlier Pentecostal churches, which themselves grew out of a Pentecostal movement which started in Topeka, Kansas in 1901 (http://www.upci.org/about-us).  UPCI is therefore part of a Christian Pentecostal movement which is more than 100 years old.

As concerns the conditions of recognition laid down in Act CCVI of 2011, IGY appears no less qualified for recognition than the Hungarian Pentecostal Church (Magyar Pünkösdi Egyház), which is currently registered as an incorporated church.  In fact, both churches share the same history, which begins in Hungary around 1926 with a Pentecostal movement that was heavily influenced by Hungarian émigrés in America returning to Hungary to evangelize.  Based on 2011 census data, the membership of both churches appears to be less than 0.1% of the total population.   However, IGY is the demonstrable member of an international Pentecostal church.  It therefore satisfies the conditions laid down in 14/A § (1) a) through c).

In my professional opinion as a scholar of religion, IGY satisfies the conditions for recognition as an incorporated church set forth in Act CCVI of 2011 14 § points a) through f).

Respectfully submitted,

H. David Baer
Associate Professor of Theology and Philosophy
Texas Lutheran University
Seguin, TX 78155

 

 





Pope Francis Leads Torch-lit Good Friday Procession In Rome

18 04 2014

ROME (AP) – Desperate migrants, suicidal failed business owners, torture victims and all people suffering in the world were remembered at a torch-lit Good Friday Way of the Cross procession presided over by Pope Francis at the Colosseum.

With his head bowed and eyes often closed, Francis joined tens of thousands of faithful in listening to meditations read aloud in the ancient arena in downtown Rome. One meditation, read by Italian actress Virna Lisi, singled out the plight of child soldiers. Other readings recalled migrants who risk death in trying to reach the shores of affluent nations, women and children enslaved by human traffickers, and inmates in overcrowded prisons.

The selection of subjects reflected the pope’s resolve to focus the Catholic church’s attention on those who suffer, often on the margins of society. The motif of the marginalized also mirrored much of Francis’ outreach in his first year of his papacy. His first pilgrimage outside of Rome as pope took him to a tiny island near Sicily where thousands of migrants arrive on smugglers’ rickety boats.

Francis wore a white overcoat over a plain white cassock against the chill of the night.

Considering Good Friday, which commemorates Jesus’ death by crucifixion, as a day for silence, Francis chose not to prepare any homily for the service, Vatican officials said.

Another of the meditations spoke of children whose health might be endangered by Italian mobsters’ dumping of toxic wastes in their neighborhoods and farmland near Naples. Mothers of the children had written to the pope in hopes of drawing attention to the problem.

Outside the Colosseum and along the broad boulevard approaching it, tens of thousands of pilgrims, tourists and Romans stood elbow-to-elbow. They clutched prayer books and candles, in holders fashioned from brightly colored paper.

Many of them and tens of thousands more are expected to crowd into St. Peter’s Square on Sunday for Easter Mass celebrated by Francis at the Vatican.

Italy Pope Good Friday

Italy Pope Good Friday

Italy Pope Good Friday

Italy Pope Good Friday





Passover: Commemorating the story of the Exodus

14 04 2014

Passover, or Pesach is an important Biblically-derived Jewish festival. The Jewish people celebrate Passover as a commemoration of their liberation over 3,300 years ago by God from slavery in ancient Egypt that was ruled by the Pharaohs, and their freedom as a nation under the leadership of Moses. It commemorates the story of the Exodus as described in the Hebrew Bible especially in the Book of Exodus, in which the Israelites were freed from slavery in Egypt.

 

Matzo - unleavened bread

Matzo – unleavened bread

When the Pharaoh freed the Israelites, it is said that they left in such a hurry that they could not wait for bread dough to rise (leaven). In commemoration, for the duration of Passover no leavened bread is eaten, for which reason Passover was called the feast of unleavened bread in the Torah or Old Testament. Thus Matzo (flat unleavened bread) is eaten during Passover and it is a tradition of the holiday.

The water that will be used in the making of Matzo is being collected from springs. Once collected, the water will sit overnight, and will be used the next day for the baking. That water is called “Mayim Shelanu”, water that has slept.

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of "Mayim Shelanu" (water which has "slept") outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Xinhua/Li Rui)

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of “Mayim Shelanu” (water which has “slept”) outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Photo by Li Rui/Xinhua)

Ultra-Orthodox Jews gather on the site to collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of "Mayim Shelanu" (water which has "slept") outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Xinhua/Li Rui)

Ultra-Orthodox Jews gather on the site to collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of “Mayim Shelanu” (water which has “slept”) outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Photo by Li Rui/Xinhua)

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of "Mayim Shelanu" (water which has "slept") outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Xinhua/Li Rui)

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of “Mayim Shelanu” (water which has “slept”) outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Photo by Li Rui/Xinhua)

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of "Mayim Shelanu" (water which has "slept") outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Xinhua/Li Rui)

Ultra-Orthodox Jews collect spring water during the sunset for the traditional Jewish rite of “Mayim Shelanu” (water which has “slept”) outside Jerusalem, on April 3, 2014. Using this water they prepare matzo for the upcoming Jewish holiday of Passover, which begins on sunset of April 14 this year. (Photo by Li Rui/Xinhua)

 





COUNCIL OF EUROPE: Attempt to introduce anti-religious legislation, rejected by Parliamentary Assembly

11 04 2014

PACE

PRESS RELEASE BY EUROPEAN INTERRELIGIOUS FORUM FOR RELIGIOUS FREEDOM & ALL FAITHS NETWORK

10 Apr. 2014 – STRASBOURG The recommendations of French MP Rudy Salles which would have had the effect of exporting French anti-religious policies to the 47 Member States of the Council of Europe has not been adopted by the Parliamentary Assembly of the Council of Europe.

All Salles´ recommendations – identified by former International Helsinki Federation Director Dr. Aaron Rhodes as “a recipe for discrimination and intolerance” and something that would “provide cover for arbitrary interference in religious life” – were cancelled. Instead, a completely different proposal was proposed and adopted:

“The Assembly therefore calls on the member states to sign and/or ratify the relevant Council of Europe conventions on child protection and welfare if they have not already done so”.

Salles´ proposals to establish information centres, establish a European observatory, carry out specialist training and a range of other actions on groups he derogatorily called ´sects´ – were all rejected by the Parliamentary Assembly.

Over 80 dedicated human rights organization and experts in criminal law, religious freedom and human rights from throughout the world, as well as a petition signed by more than 10,000 signatories, addressed the President Ms Anne Brasseur and key political figures of the Parliamentary Assembly asking for the proposed antireligious recommendations to be rejected.

While religious minorities still need to be alert to attempts of repressive individuals who try to use government positions to impose restrictive policies, the final resolution protects minors of religious minorities in light of article 9 of the Convention. At the same time it requests the Member States to implement policies of non-discrimination between traditional, non-traditions, new religious movements and “sects”, as can be seen in point 9 of the final resolution:

“9. The Assembly calls on member States to ensure that no discrimination is allowed on the basis of which movement is considered as a sect or not, that no distinction is made between traditional religions and non-traditional religious movements, new religious movements or “sects” when it comes to the application of civil and criminal law, and that each measure which is taken towards non-traditional religious movements, new religious movements or “sects” is aligned with human rights standards as laid down by the European Convention on Human Rights and other relevant instruments protecting the dignity inherent to all human beings and their equal and inalienable rights.”

Attempts by some Parliamentarians to remove the word ´sect´ entirely were rejected – although this was quite contradictory to the main direction of the majority of the amendments that were accepted. This can only be understood in terms of a political compromise where a report, having no factual basis, was thrust upon the Assembly and pushed through on a last-minute basis. Never-the-less, the fact that all the negative and discriminatory proposals were rejected is a positive sign that the Assembly saw through the attempts of Rudy Salles to impose a model of the French discriminatory approach to religious minorities on the rest of Europe.

Full final resolution: http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=20889&lang=en

(END OF THE PRESS RELEASE)

*****************************************************************************

NOTE BY JURA NANUK, CERFI FOUNDER & PRESIDENT:  Although this resolution is definitely better than the original Rudy Salles’ proposal, I don’t believe we should be satisfied about it. The very fact that such discriminating proposal is being discussed in Parliamentary Assembly of Council of Europe is a reason to worry.

There is no clear legal definition for the word “sect” and its use represent discrimination in itself. Several PACE Representatives who took part in the discussion recognized discriminatory nature of the use of the term “sect” and spoke openly about it.

Mr. Ghiletchi, Representative from Moldova, said that “the key problem lies in the rapporteur’s approach and insistence on using undefined terms such as “sects”, “sect-like movements” and “excesses” in both the title and text of the report, despite many previous recommendations of the Assembly against such practice. To ask a state to initiate criminal proceedings on the basis of undefined terms runs completely contrary to all that this institution stands for.”

Mr. Wold, Representative from Norway said about the use of the word “sect”, the following: “The use of the term “sect” will establish a restrictive classification system that will stigmatise and marginalise targeted minority faiths. It is notable that in 2005 the UN Special Rapporteur on freedom of religion or belief was critical of the French attempt to stigmatise and label genuine Christian minorities as sects, stating that it could lead to discrimination and limitations on basic fundamental freedoms.”

We don’t have more freedom than 15 years ago. I believe lot of united effort will be needed by all human rights and religious freedom groups to prevent further deterioration of religious freedom in Europe.

The full transcript of the PACE session is available here:
http://assembly.coe.int/Main.asp?link=/Documents/Records/2014/E/1404101530E.htm

 

 

 





More than 10 000 people signed a petition demanding Council of Europe to stop proposed anti-religious legislation

10 04 2014

692505-1396189331-wide

Coordination of Associations and Individuals for the Freedom of Conscience

PRESS RELEASE

 

The CAP on-line petition to “Stop Proposed Legislation in Council of Europe that poses a Serious Threat to Religious Freedom” has reached 10,000 signatures – in just over one week. The petition addresses international concern raised over a report drafted in the Council of Europe’s Parliamentary Assembly “On the protection of minors against excesses of sects”. The Report and Resolution will be voted on the April 10, amidst considerable controversy.

The petition says “If this legislation is adopted, it will constitute a major step backwards for religious tolerance and the rights of religious minorities in the 47 countries that comprise the Council of Europe” and goes on to explain that the “draconian legislation adopts the controversial and internationally criticized French policies towards minority religious movements. The proposed measures recommended in the Report represent an attempt to target families of minority religious organizations, which in turn violates the fundamental freedoms of millions of members of minority faiths throughout the Council of Europe and stimulates hostility towards them by stigmatizing targeted religious groups.”

CAP has also produced a brochure on the subject “Sects: a non-problem”. The brochure compares the excessive statements made by French rapporteur, Rudy Salles, with various statements made by French officials and the French agency MIVILUDES (Interministerial Mission for the Fight Against Sectarian Deviances).

At the heart of the matter is the crucial point that whilst Mr. Salles and his like have for years been stating that there is a problem, MIVILUDES, the very body that has been tasked to look into the supposed problem has not found any evidence. Yet absurdly, they all continue to assert that there is a problem – in the face of their own evidence that there is not.

The CAP report firstly highlights a 2006 French Parliamentary inquiry into the subject. French officials for the Ministry of Justice, the Ministry of Interior, the Ministry of Youth Sports and Community Services and the Ministry of Foreign Affairs (to mention just a few) made statements that the supposed sectarian problem “was very marginal”, “there was no incident involving children,” and “we have not had any cases.” It then goes on to quote from the only other significant report issued by the MIVILIDES to date – a survey of different European countries – which again showed that there was no significant concern in the vast majority of countries.

So, after two significant attempts to find proof of a problem have failed in France, a French Member of Parliament has written a report for the Council of Europe, which again fails to find evidence of a problem, yet again it proposes that repressive measures, measures that violate human rights principles, should be implemented.

It is this ludicrous situation that has raised the concern of more than ten thousands citizens in such a short time. The petitioners urge the Council of Europe parliamentarians “to vote against this repressive legislation”.

contact : +336 70 66 04 42
white




TODAY IN THE COUNCIL OF EUROPE: Aaron Rhodes blasts Rudy Salles’ proposal for anti-religious legislation

8 04 2014

TODAY IN STRASBOURG: Aaron Rhodes blasts the Rudy Salles report “The protection of minors against excesses of sects,” in the Council of Europe hearing, 8 April 2014, Strasbourg

Dr. Aaron Rhodes, Co-founder of the Freedom Rights Project; President of the Forum for Religious Freedom-Europe; former Executive Director of the International Helsinki Federation for Human Rights

 

rhodes_aaronI appreciate this opportunity to speak in the framework of the Parliamentary Assembly of the Council of Europe.

As I understand it, the main role of the Parliamentary Assembly is to undertake investigations and make recommendations to the member states of the Council of Europe.

I am here to appeal to the members of the Parliamentary Assembly to soundly reject the resolution entitled “The protection of minors against excesses of sects.”

As a human rights advocate, I am certain that this resolution would not offer children any meaningful protection not already available to them under the laws of member states.

But if it were to pass, the resolution would itself constitute a threat to children, as well as adults, who are members of minority religions.

It would stigmatize them and increase the chances of them being exposed to prejudice, discriminated against, and even subjected to violence.

The proposal raises the obvious question:  Why focus just on so-called “sects”?  What about the threats to children by main-line religious organizations?

The resolution would be a strike against religious toleration and thus against democracy and human rights, which mean nothing if religious groups are not treated equally.

The resolution would be a stain on the Council of Europe.  It is in no way consistent with the intent of the founders of the Council of Europe.  Indeed, it is confusing that such a document, one that would weaken human rights protections and possibly inspire human rights violations, is even under consideration.

An impressive list of independent human rights organizations, and those that monitor religious freedom issues in particular, are calling for the rejection of this measure.

They are doing so because they understand that the work of defending human rights is often that of defending the rights of members of minority groups—linguistic, ethnic, racial, political, sexual, or religious minorities, whose rights and security are often threatened because of discrimination and prejudice.

Indeed, the whole philosophical edifice of human rights emerged with recognition of the moral obligation to respect people’s dignity, not because they are members of one’s own kin or shared one’s religion or nationality, or ethnicity or race, but because they are simply human beings.   It is also a central tenet of the Judeo-Christian tradition.  Pluralism gave us our appreciation for the dignity of humanity as such, and for the universality of human rights.

We believe this Resolution violates the principle of State’s duty to neutrality in matters of religion or belief, treating some with greater suspicion than others, and stigmatizing their members.

Let us apply a simple test, the test of the Golden Rule:  How would you feel, as a member of a so-called “sect,” if Europe’s guardians of human rights passed this Resolution? If members of the Council of Europe acted on the recommendations to engage in an assault on religions classified as “sects”?   Indeed, the human rights community has many times condemned the classification of religious organizations using pejorative terms like “sect.”  Passage of this Resolution will put the Parliamentary Assembly at odds, not only with obligations under its own European Convention, but also at odds with the International Covenant on Civil and Political Rights.   The Resolution is not only a recipe for discrimination and intolerance; it will provide cover for arbitrary interference in religious life.

Let me conclude be a few words about the implications of this proposal with regard to the effort to protect the freedom of religion worldwide.

Many members of the Council of Europe consider the freedom of religion a priority concern in their engagement with other countries.  That is absolutely correct and appropriate, because the freedom of religion deeply affects the enjoyment of many other human rights, and is intrinsically among the most important rights necessary for human fulfillment.

But the freedom of religion is seriously threatened in a depressing number of countries—threatened by discriminatory laws; by blasphemy laws; by the refusal of authorities to protect members of minority religions; even by laws under which people can be executed for changing their religion—laws that exist even in some states that are members of the UN Human Rights Council.

The Council of Europe is respected around the world for upholding human rights standards.  But if the Council of Europe itself embraces religious discrimination and interference by state authorities in the form of the Resolution under consideration here, it will not only degrade its own standards, but also diminish its value as a model for others.

 

aaronarhodes@gmail.com

0049-170-323-8314








%d bloggers like this: