MAGYARORSZÁG: Az EBESZ (OSCE) szabványokat és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő új Egyházi törvény

26 09 2014

DSC_7779

FOREF

OSCE Humán Dimenzió Megvalósítási találkozó

 

Varsó, 2014. Szeptember 30.

 

13. Munkaülés: Tolerancia és non-diszkrimináció II /
Intolerancia keresztényekkel és más vallások tagjaival szemben

 

MAGYARORSZÁG: Az EBESZ (OSCE) szabványokat és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő új Egyházi törvény

 

Javaslatok:

Magyarország Kormánya, konkrétan az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyezze vissza a 2011. Évi CCVI. Törvény függelékében hivatalos nyilvántartásba az alkotmányellenesen és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértően az Országgyűlés által 2011-ben jogfosztott egyházakat. Magyarországnak be kell tartania az Európai Egyezményben megfogalmazott nemzetközi jogi kötelezettségeit és a Bíróság ítéletét.

Magyarországnak módosítania kell egyházakkal kapcsolatos törvényét, hogy az egyházak jogi elismerését ne az Országgyűlés 2/3-os többségi döntése mondja ki – melyet mind az Európai Bíróság, mind a Magyar Alkotmánybíróság is kifogásolt.

A jelenlévő Államok segítsenek Magyarországnak a Helsinki szabványokhoz és a nemzetközi jog emberi jogi előírásaihoz harmonizálni az ország törvényeit.

 

Beavatkozás:

Az Európai Vallásszabadságért Fórum (Forum for Religious Freedom Europe – FOREF) egy független, világi, civil társadalmi szerveződés a vallásszabadság nemzetközi joghoz hű megvédéséért. Komoly aggodalmunkat kívánjuk kifejezni Magyarország kormányának egyes direktíváival kapcsolatosan, melyek sértik a Helsinki Záró Határozatban valamint a Madridi, Bécsi, Koppenhágai és Maastricht-i dokumentumokban a résztvevő államok által vállalt Humán Dimenzióbeli kötelezettségeket. Ezek a direktívák önkényes diszkriminációt eredményeztek vallási közösségekkel szemben, és az államnak illegális és indokolatlan hatalmat biztosítottak ahhoz, hogy a vallási életbe beavatkozzon.

A Magyar Országgyűlés 2011-ben elfogadott egy új törvényt „a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházak, vallásos felekezetek és vallásos közösségek jogi státusáról”. Ez a törvény megszűntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy a vallásos közösségekkel egyenlően bántak, és a bíróságokon kellett őket bejegyezni, majd bevezetett egy szintezett rendszert, amely diszkriminál „bevett egyházak” és egyebek között, melyek kevesebb joggal és kiváltsággal rendelkeznek, továbbá a „bevett egyház” státus eldöntését az Országgyűlés 2/3-os többségi döntésének hatáskörébe sorolja. Ez a törvény legalább kétszáz egyházat megfosztott elismert státusától, köztük – egyebek mellett – Metodistákat, Pünkösdieket, Adventistákat valamint reform Izraelita egyházakat éppúgy, mint Buddhista és Hindi felekezeteket. A vallási szervezeteket bürokratikus zaklatásnak tette ki.

2013 februárjában a Magyar Alkotmánybíróság úgy ítélkezett, hogy 67 egyház, melyeket alkotmányellenesen fosztottak meg nyilvántartásba-vételüktől ebből kifolyólag továbbra is egyházak. A Magyar Alkotmánybíróság ítéletének 217. pontja szerint:

[…] az egyházi jogállás egyik következménye, hogy az ilyen jogállással rendelkező vallási közösségeket a miniszter köteles nyilvántartásba venni. Mivel az Alkotmánybíróság jelen határozatának következtében nem maradt hatályban az Ehtv.-ben olyan szabály, amely a miniszter általi nyilvántartásba vételt kizárólagosan az egyház Országgyűlés általi elismeréséhez (illetve az Ehtv. Mellékletének módosításához) kötné, nincs törvényi akadálya annak, hogy az OGYh.-ban elutasított, de a jelen határozat visszamenőleges hatályú rendelkezése értelmében az egyházi jogállásuktól meg nem fosztott vallási közösségek … adataikat bejelentsék a miniszternek és az nyilvántartásba vegye őket

Sajnos a kormány nyíltan semmibe vette a Bíróság határozatait. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minimum négy státusától megfosztott egyháztól megtagadta, hogy felvegye őket a „bevett egyházak” közé (Magyarországi Evangélium Testvérközösség, Budapesti Autonóm Gyülekezet, Isten Gyülekezete Pünkösdi Egyház, Fény és Szeretet Egyháza). Egy Franz Kafka-i regényhez illő válasszal azt hangoztatta a Minisztérium, hogy az igénylő csoportokat nem tudja nyilvántartásba venni, mert a bevett egyházak már szerepelnek a nyilvántartásban és a folyamodó egyházak nincsenek a nyilvántartásban. Természetesen annak, oka, hogy miért nincsenek a nyilvántartásban az, hogy a kormány nem helyezi őket oda. Egy még Kafkaibb csavarral, mikor ezek a jogfosztott egyházak a Magyar bíróságokhoz fordultak, akkor a bíróságok sorra azt az ítéletet hozták, hogy a Minisztériumnak fel kell vennie őket a hivatalos nyilvántartásba. De mivel a bíróságok nem tudják kényszeríteni a Minisztériumot az egyházak nyilvántartásbavételére, ezért  az egyházakat kötelezte, hogy forduljanak beadványukkal a Magyar Kormányhoz, amely természetesen megintcsak vissza tudja utasítani, hogy betartsa az írott ítéletet, s ez így mehet a végtelenségig.

A Magyar Országgyűlés, ahelyett, hogy a jogrend alapjait követné és a Legfelsőbb Bíróság ítéletét betartaná, oly módon módosította Magyarország Alaptörvényét, hogy az kifejezetten az Országgyűlésnek adja a jogot önkényes döntéshozatalra az egyházak nyilvántartásbavételéhez. Az egyes egyházak jogi státusának megítélésére az Országgyűlés által alkalmazott procedúrát szintén célzottan kifogásolta a Demokráciát a Jogon át Európai Bizottsága (Velencei Bizottság), mint amely inkompatibilis a kellő eljáráshoz való joggal (66/2012. vélemény, 76-77. bekezdés). Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az Országgyűlés általi elismerés sémája „veleszületetten magában hordozza a semlegesség elvének semmibevételét (Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások, kontra Magyarország, 102. bekezdés). Az Alaptörvény ily módon egy kendőzetlen megsértése a vallásszabadság és az emberi jogok alapelveinek. Egyetlen törvényalkotási intézmény sem rendelkezhet olyan hatalommal, hogy felülbírálja a vallásszabadságot.

2014 áprilisában az Európai Emberjogi Bíróság azt az ítéletet hozta, hogy az európai Alapegyezmény 9. és 11. cikkelye által e vallási csoportok számára biztosított alapvető jogokat a Magyar Országgyűlés megsértette, azzal, hogy törölte a nyilvántartásból a hivatalosan elismert egyházakat (Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások, kontra Magyarország). Magyarország fellebbezett a feljebbviteli bizottsághoz. A feljebbviteli bizottság elutasított a fellebbezést 2014 szeptemberében, így az ítélet végleges és jogerős.

Az Európai Emberjogi Bíróság ítéletének, valamint a közös Helsinki alapelveink fényében, melyek védik a vallási közösségek megkülönböztetéstől való szabadságát, és ismerve Magyarország saját Alkotmánybíróságának ítéletét, a FOREF tisztelettel kéri hogy Magyarország kormánya, és konkrétan Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere helyezze vissza a nyilvántartásból 2011-ben az Országgyűlés által alkotmányellenesen eltávolított egyházakat a bevett egyházak nyilvántartásába, és a 2011. Évi CCVI. Törvény függelékébe. Magyarországnak tiszteletben kell tartania az Európai Alapegyezményhez fűződő nemzetközi kötelezettségeit és be kell tartani a Bíróság ítéletét.

Továbbá Magyarországnak módosítania kell az egyházakkal kapcsolatos törvényét, hogy az egyházak elismerését ne 2/3-os többségű országgyűlési határozat szablya meg – melyet az Európai és a Magyar Bírósági is kifogásolt.

Az EBESZ résztvevő Államai támogatását kérjük, hogy segítsenek Magyarországnak a Helsinki szabványokhoz és a nemzetközi jog emberi jogi előírásaihoz harmonizálni az ország törvényeit. Köszönöm a figyelmüket.

OSCE


Actions

Information

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s




%d bloggers like this: